Alibistop

2010.05.14. 17:25

A nagyeskü le lett téve, mostantól itten politizálni kell, kérem szépen! Nincs idő bliccelni se kormányon, sem ellenzékben. Merthogy jórészt éppen azért tartunk ott, ahol, és azért van szar a palacsintában, mert az elmúlt időszakban - legyünk fairek: az utóbbi egy év kivételével - a kormány egészen egyszerűen elbliccelte a kormányzást, az ellenzék meg elbliccelte az ellenzékiséget (utóbbi az elmúlt egy évben is). Alibizett itt végig mindenki, kérem szépen.

A görög példa legyen intő jel: nem lehet tovább alibizni. A kétharmad birtokában most már kormányozni kell. A Fidesztől a mai naptól fogva nem lesz elég az, ami a választások megnyerésére még elégséges volt: az állandó tagadás, a "Gyurcsány-Bajnai tehet erről is" papagájmódra szajkózása (papagájmódra szajkózni: de csodálatos képzavar!). Mint ahogy nem lesz elég az ígérgetés, és nem lesz elég a nemzeti konzultációnak nevezett píárakciókkal roadshowzni az országban. Nem lesz elég az előző kormányzatra mutogatás, és nem lesz elég az elszámoltatás sem. A kampány véget ért. Végre úgy istenigazából kormányozni kell.

És mostantól végre politizálni kell ellenzékben is - igazán ráfér egy értelmes és konstruktív ellenzéki hozzáállás a magyar parlamentre. A kétharmad miatt meg aztán különösen. És ellenzékben sem lesz elég mindenre csípőből nemet mondani. Még a Jobbiknak sem. Értelmes és érdemi viták kellenek. Ehhez pedig össze kell szednie magát az MSZP-nek, mert az elmúlt napok egyszerűen érthetetlen történései alapján nagyon szét lehetnek csúszva. Ha rövid időn belül nem tanulnak meg ellenzékben jól politizálni, a ciklus végére nemhogy váltópárt, de parlamenti párt sem lesz belőlük.

Álljon itt tanulságképpen - vagy éppen elrettentő, de nagyon ismerős példának - egy részlet az angol politikai szatírából, a Yes Prime Ministerből. Jim Hacker miniszterelnök panaszkodik a személyi titkárának a következőképpen.

- Meglehetősen különös. Azt írják az újságok, hogy a kormányzásom csak üres locsogás, csak dumálunk, miközben valójában nem történik semmi. De ez egyszerűen nem igaz! Hiszen másról sem beszélek, mint hogy számos reform van készülőben, hogy megígértük, hogy nagyszabású irányváltást hajtunk végre, meg óriási terveken dolgozunk, teljesen új kormányzati filozófiát fejlesztünk ki, és hogy alapvető változásokat tervezünk a társadalom összetételében és országunk geopolitikai viszonyaiban.
Bernard együttérzően bólogatott. Teljes mértékben egyetértett velem. - Szóval akkor most mi is történik valójában? - kérdezte.
- Nyilvánvalóan semmi! Legalábbis egyelőre! - Az igazat megvallva magam is türelmetlen voltam. De végül is ezekhez a dolgokhoz idő kell. Rómát sem egy nap alatt építették fel.

Rómát pedig fel kell építeni, ha nem is egy nap alatt, de jól látható, érdemi és folyamatos munkával. Alibi nélkül. Mert a Hajrá Magyarország! már nem elég. Ma már arra van szükség, hogy húzzunk bele és tegyük a dolgunkat, barátaim. Ki-ki a sajátját.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://michaelknight.blog.hu/api/trackback/id/tr792003294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.