Bátor mindenhatók

2010.05.18. 19:17

"Miniszterelnök úr, ez meglehetősen bátor elképzelés" - figyelmeztetné Orbán Viktort Sir Humphrey Appleby a Fidesz körvonalazódó gazdaságpolitikai tervei kapcsán. És mint tudjuk, Sir Humphreynál a "bátor" jelző leginkább a vakmerő és a meggondolatlan szinonimája. Mindez arról jutott eszembe, hogy egy tanulságos írás jelent meg kedden az Indexen Mike Károly tollából. A cikk az amerikai és német válságkezelés - idehaza pedig a Fidesz körvonalazódó gazdaságpolitikai elképzelései - kapcsán ismét csodafegyvernek tartott keynesi gazdaságpolitika veszélyeire és hibáira hívja fel a figyelmet. Az állam belső keresletet teremteni - vagyis a belső fogyasztást élénkíteni - csak a költségvetés terhére vagy hitelekből tud. Momentán viszont egyik sem veszélytelen mutatvány...

Szögezzük le először is: a piac nem mindenható. És az állam sem az - akárki ül is a kormányrúdnál.

A piac sok mindent megold, alapvetően működik az adam smith-i láthatatlan kéz, és bár nem biztos, hogy a piacgazdaság a lehetséges világok legjobbika, momentán jobbat még nem találtak ki nála, vagy legalábbis a más irányú próbálkozások nem állták ki az idő próbáját. Ugyanakkor a piac nem lehet mindenható, alapvetően mert szociálisan érzéketlen, nem törődik a gyengékkel, a rászorulókkal. The weak will fall, the strong remains - ahogyan a Scorpions énekelte volt. És itt van szerepe az államnak, e téren kell kiigazítania a piacot. Az, hogy melyek azok a területek, ahol az állam védi a polgárait a piac esetlegesen kedvezőtlen hatásai ellen, az közmegegyezés kérdése, ennek eldöntése lehetne például egy igazi nemzeti konzultáció célja.

Ugyanakkor az állam sem mindenható, még akkor sem, ha erős államról beszélünk. Egy olyan nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar, pláne nem lehet az. Elég csak megfigyelni a jelenlegi helyzetet, azt a gúzsbakötött állapotot, amivel az új kormánynak szembesülnie kell. Az elmúlt nyolc-tíz év gazdaságpolitikájának, az erőn felüli állami és lakossági költekezésnek és eladósodásnak, a mindent az államtól várás jó magyar szokásának köszönheten a monetáris politikát ma bénítja a devizakitettség, a fiskális politikát pedig bénítják az adósságterhek. Túl nagy mozgástere nincs a gazdaságpolitikának, hiába mer nagyot álmodni.

A piac nem mindenható - viszont nem tököl sokat. Ha úgy adódik, egy perc alatt két vállra fekteti a magyar gazdaságot. Mert ha tetszik, ha nem, momentán a piac jóindulatán múlik a magyar állam fizetőképessége. Ilyen helyzetben pedig belső keresletre építő, keynesiánus gazdaságpolitikát folytatni - Sir Humphreyval szólva - felettébb bátor dolog. Márpedig Orbán Viktor legutóbbi, "komoly, erős és biztonságot adó forintról" szóló nyilatkozata alapján nem exportvezérelt növekedésre, hanem a belső keresleten alapuló gazdaságélénkítésre építene a Fidesz. Annak a forrása pedig - legalábbis Matolcsy György nyilatkozatai alapján - további költségvetési hiány, vagyis újabb külső finanszírozás és hitel lehet. Ez pedig a görög példa alapján nem biztos, hogy kifizetődő.

Van persze forrás a belső kereslet élénkítésére - mégpedig az európai uniós fejlesztési források. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjának adatai szerint eddig valamivel több mint 950 milliárd forintot fizettek ki a nyertes pályázóknak - vagyis még nagyjából 6 ezer milliárd kifizetése várható 2015-ig, legnagyobbrészt éppen az előttünk álló parlamenti ciklusban. Ez a többletforrás önmagában is komoly belső keresletet támaszt a gazdaságnak és azon belül is az építőiparnak. A kormány dolga az, hogy még tovább egyszerűsítse az uniós pályázatokhoz kapcsolódó adminisztrációs terheket és gyorsítsa a támogatások kifizetését.

Az állam elsődleges feladata tehát nem az, hogy bér- vagy nyugdíjemeléssel és hitelekből finanszírozott állami beruházásokkal teremtett belső kereslettel élénkítse a gazdaságot. Mint ahogyan nem az állam feladata egymillió új munkahely megteremtése sem. Ez utóbbit tette például az átkosban - láttuk, mi lett belőle.

Az állam elsődleges feladata az, hogy szabályozzon, hogy értelmes piaci szabályozással ellensúlyozza a láthatatlan kéz óvatlan mozdulatait, hogy kiigazítsa a piac szociális érzéketlenségét, és kedvező feltételeket teremtsen a beruházásokhoz és feltételeket teremtsen a munkahelyteremtéshez. Akár egymillióéhoz is.

Az állam dolga ennyi - nem több és nem kevesebb. Viszont ez is hatalmas feladat. Csak remélni lehet, hogy nem kúrják el. Sem kicsit, sem nagyon.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://michaelknight.blog.hu/api/trackback/id/tr852013631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

soniq 2010.05.19. 09:07:33

Miközben a piacot véded, az alapvetően piactorzító, döglődő cégek versenyképtelen termékeinek életben tartását szolgáló és látványberuházásokat eredményező uniós források jelentik majd a megoldást szerinted, jól értem?

Az is vicces, miszerint nem az állam feladata lenne a foglalkoztatás bővítése, pedig pontosan az államnak lenne feladata a foglalkoztatás és a vállalkozások anyagi és adminisztratív terheinek csökkentése (ahogy te is írod). A Fidesz a közvetlen állami foglalkoztatással kapcsolatban pont az általad sugalltaknak az ellenkezőjét teszi: vág a parlament és az önkormányzatok létszámán (és remélem, a közalkalmazotti állományt is nekiáll leépíteni, ahol ez észszerű). Az a csúsztatás kategória, ha az ígért foglalkoztatás-bővítést úgy állítod be, mintha a közalkalmazotti létszámot akarnák felduzzasztani.

Michael Knight · http://michaelknight.blog.hu 2010.05.19. 09:42:29

@soniq: Próbáltam egyértelműen fogalmazni: az állam ne munkahelyeket teremtsen, hanem megteremtse a munkahelyek teremtéséhez szükséges feltételeket - például valóban a munkát terhelő adók csökkentésével. Tehát ne direkt munkát teremtsen, mert az csak a költségvetést terheli, hanem a szabályozáson keresztül segítse a vállalkozásokat a munkahely-teremtésben.
Azt sem mondtam, hogy minden esetben feltétlenül jó célokra fordítják az uniós forrásokat, csupán a tényt megállapítottam, hogy az előttünk álló négy évben minimum 5 ezer milliárd forintot kifizetnek a pályázóknak, ami így vagy úgy, de megrendelést jelent a gazdaságnak, tehát keresletélénkítő. Annyit állítottam, hogy ezen felül, a hiány növelésével, újabb hitelek felvételével nem kellene plusz forrásokat hozzátenni.
Egyetértünk abban, hogy a közalkalmazotti létszámot helyenként, ésszeráen csökkenteni kellene - például az oktatás rendszerének ésszerűsítésével, bár a kisközségi nagyiskolák bezárása a Fidesznél ugyebár tabu (megmentjük a vidéket), még ha ezek az intézmények egyébként fenntarthatatlanok is.
Szerintem egyébként sok mindenben egyetértünk.

J.Ildiko 2010.05.19. 12:02:32

Így van. Sokfelé lehet olvasni erről, remélem megfogadja a jó tanácsokat az új kabinet és nem enged a csábításnak, hogy maga akarjon megoldani olyasmit, amit nem tud.

Ugyanakkor Magyarországon nehezen értik meg az emberek, vállalkozók, hogy mi a helyes út, ez az elmúlt rendszernek, az onnan származó beidegződéseknek, a rossz oktatásnak, a proaktvitiás szelleme hiányának tudható be, de ennek meg kell változnia, meg kell már végre érteni, hogy a keynesi út csak vituális fellendülést hoz és nem hoz valóságos fejlődést.

Michael Knight · http://michaelknight.blog.hu 2010.05.19. 12:43:23

@j. i: A hozzászólásod második bekezdésében nagyon a zsívemből szóltál! Ez valamennyi politikai párt, le leginkább az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ bűne. Annak a sok süketelésnek, népbutításnak az eredménye, ami azt igyekezett elhitetni a választókkal, hogy az állam mindent megold, hogy az állam erőforrásai és anyagi lehetőségei korlátlanok, meg hogy itt már lassan húsz éve egyfolytában kolbászból lesz a kerítés. Persze ne legyenek illúzióink: a megtakarítások, megszorítások szükségességét hirdetve (lásd: Bajnai, Bokros) nem lehet választást nyerni.
Egy korábbi posztban írtam volt: az, hogy Magyarország piacgazdaság, vitathatatlan. De az is, hogy az emberek fejben még mindig nem piacgazdaságban élnek.
Én a magam részéről annak a híve vagyok, hogy a politikusok végre beszéljenek felnőtt módjára a zemberekkel, és ne dajkamesékkel áltassák őket.

J.Ildiko 2010.05.19. 17:15:10

Várom én is a csodát :) Csak a két tömb együtt mozog. Egy párt hiába akarja ezt, ha a zemeberek meg atyáskodó államot szeretnének. Valamint egy párt hiúságát nyilván legyezgeti, hogy ő aztán majd megoldja, ez igazolja nélkülözhetetlenségét, tehát nehéz ettől elszakadni.
De remélem kezdünk felserkenni az álomból.

Van egy másik út is a sikeres politizáláshoz, az, ha nem lopnak a politikusok, tisztességesek nagy többségükben, a dolgukat láthatóan jól csinálják, kivetik maguk közül a korruptakat. Szóval jól kormányoznak. Ezzel nekik is és az országnak is jobb lesz. Nem hogy ezzel, hanem CSAK ÍGY ! :)

Fel kell ismerniük, hogy nagy felelősségük van az ország és az emberek sorsát illetően és dajkameséktől senkinek nem lesz jobb. :)