"Mert aki hazudik, az csal,
Aki hazudik, az lop,
Hazudni, csalni csúnya dolog!"
(Beatrice: A 2000. év felé)

Igaza van Orbán Viktornak. Új rendszert kellene itt felépíteni, mert a régi a hazugságra épült. A baj csak az, hogy az ő rendszerének is a hazugság az alapja. Mint ahogy kisebb-nagyobb hazugságok és kényszer szülte rutincsalások szövetére épül az egész magyar társadalom.

Talán az az eredendő oka ennek, hogy máig nem sikerüt kibeszélni az átkos negyven év hazugságra épülő rendszerét.

Mert így szépen lassan, húsz év alatt egy újabb, hazugságra épülő rendszer épült fel. Mutyiország, csak hogy mást nem mondjak. Jobb ez persze, mint az előző negyven év, kétség sem férhet hozzá. Mint ahogy ahhoz sem, hogy legalább annyira hazug.

Mert hazudik itt mindenki. Kicsiben és nagyban. Ki háztáji szinten, ki ipari volumenben, de hazudik.

Hazudunk az adóhivatalnak a feketemunkával, a minimálbéres bejelentésekkel és csalunk a zsebből zsebbe csúsztatott feketepénzekkel. És hazudunk és csalunk az egészségügyben a paraszolvencia rendszerével, az orvosi köpeny zsebébe csúsztatott borítékokkal. És hazudunk és csalunk a regisztrációs adóval, a Nagy-Magyarország-matricás terepjárókon a szlovák rendszámmal. És hazudunk és csalunk a rokkantigazolvánnyal, meg a jogosítványba csúsztatott bankjegyekkel az okmányirodában és a közúti ellenőrzésnél. És hazudunk a gázszolgáltatónak és az áramszolgáltatónak a mérőórák megbuherálásával. És nyilvánvalóan hazudunk és csalunk reggel, éjjel meg este a közbeszerzésekben is...

Lehet ezeket persze leleménynek hívni vagy lehet arra hivatkozni, hogy valamiből, valahogyan élni kell. De ez ettől még nem lesz jobb, csak egyel több lesz a hazugság. És minderre persze mindannyian összekacsintunk.

Téved Orbán Viktor, amikor a társadalmi szerződés hiányát okolja a bajainkért. Létezett itt eddig is társadalmi szerződés, úgy hívják: NÖSSZMUHAR. A Nemzeti Összekacsintós Mutyizás Hazug Rendszere. És ennek a társadalmi szerződésnek a Fidesz is az egyik főszereplője volt.

"Mért kell engem folyton hülyének nézni?
A kétezredik év felé.
Mért kell engem folyton az orromnál vezetni?"
(Beatrice: A 2000. év felé)

Merthogy illúzióink ne legyenek: a mi példás és nagyszerű politikai elitünk is végighazudta legalább az elmúlt évtizedet. Például pártállástól függetlenül végighazudta ás végigmutyizta a pártfinanszírozást.

És ott volt Medgyessy Péter, aki teljesítette ugyan, amit a kampányban ígért - ennek a terhét nyőgi ma is az ország -, de hazudott abban, hogy a száznapos program terheit elbírja az ország. Ki ne emlékezne Uj Péter 2002. júliusi publicisztikájának örökbecsű soraira: "Jó napot kívánok! - hazudta Kovács László, alighogy belépett..."

És Gyurcsány Ferenc máig át nem látható intrikával jutott hatalomra, majd ezt a hatalmat - Őszöd óta tudjuk - 2006-ban csak hazugsággal volt képes megtartani.

És a Fidesz ellenzékben nyilvánvalóan végighazudta az elmúlt nyolc évet. Hazudott arról, hogy rosszabbul élünk, mint négy, majd nyolc éve, hazudott arról, hogy lehet egy harmadik út, hazudott arról, hogy az állam mindenható és mindent adó, és hazudott arról is, hogy itt kétharmaddal kolbászból lehet a kerítés. És persze mint kiderült, szinte semmi sem úgy lett, ahogyan ígérték, tehát ha úgy vesszük, Orbán Viktor - éppen az előző, hazug rendszer lebontásában főszereplő Orbán Viktor - is hazugsággal került hatalomra. Hát hová jutottunk, ha már ő is?!
 

"Nyomasztó az új rend, pedig már oly régi,
csak az a baj, hogy nem látom a végét.
Az elfecsérelt éveket ki venné számba,
A szarnak és a kárnak nincs gazdája!"
(Beatrice: A 2000. év felé)

És bizony belekezdett az új kormány is. Pontosabban szólva csak folytatta az elmúlt évek rutinjait. Hazudtak az elmúlt hetekben csontvázakról, hétszázalékos hiányról, és hazudtak kontárságból vagy készakarva államcsődközeli helyzetről, széles társadalmi bázison alapuló nemzeti együttműködésről, a kétharmaddal való vissza nem élésről vagy éppen hiányzó nyomtatókról is... És mindez csak az elmúlt két-három hét termése! Mi jöhet még ezután?

És máris mindannyian, háromharmadnyian összekacsinthatunk: hiszen eddig is így ment ez, akkor miért most lenne más.

Pedig nem jól van ez így. Tényleg kellene egyfajta rendszerváltás - nem politikai, hanem annál nagyobb és átfogóbb. Társadalmi szintű. De a Nemzeti Elkendőzés Rendszerével ez nem fog menni, azzal, így nem jutunk ötről a hatra. Legfeljebb a következő kampányban behazudjuk majd, és még az újság is megírja, hogy mennyivel jobb lett itt minden.

És megint olyan átkozottul időszerű lesz a klasszikus szovjet vicc csattanója: nem sétálni elvtársak, hanem olvasni!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.