Vajon milyen forradalom az olyan, ami nem hoz gyors és mélyreható változásokat és aminek a végén marad minden a régiben? Márpedig gyakorlatilag ezt ismerte el a Nemzetgazdasági Minisztérum stratégiai államtitkára, amikor kijelentette, hogy "2012–2013 előtt nem indít érdemi reformot a második Orbán-kormány".
Ha igaz, amit Cséfalvay Zoltán mond - márpedig miért ne lenne az -, akkor egyrészt mindaz, amit eddig a kormány csinált, 29 ponttal, nemzeti együttműködéssel meg centrumosdival, az nem volt érdemi. Nem én mondom,
ő mondta. Másrészt meg adja magát a kérdés, hogy akkor a következő két évben mi a fenét csinál majd a forradalmi kormány? Látszatkormányoz és píárintézkedik? Kétharmaddal, két-három teljes éven át?
Pedig a kétharmad nem erre való. A verbális kormányzáshoz ugyanis még csak egyszerű többség se kell. Láttuk. A kétharmaddal viszont végre fontos, vagy mondjuk úgy: forradalmi átalakításokat lehetne és kellene csinálni. Mélyreható reformokat. Nem 2013-ban, hanem most. De legalábbis mielőbb.
A forradalmat látszólag hamar
letudta a kormány. Azt nem mondanám, hogy vér nélkül, mert fejek hullottak a porba bőven, de mindenképpen forradalmi átalakításoktól mentesen. Kifújt. Vége. Van helyette
Centrum meg
Együttműködés. Béke, szeretet és népfront.
Tehát ha Cséfalvay államtitkár szavait összevetjük Matolcsy-miniszter
függetlenségi nyilatkozataival, akkor úgy tűnik, hogy 2012-ig vagy 2013-ig az érdemi reformok helyett
szabadságharcosdit játszanak majd a fiúk. Ezzel jól ellesznek - én például
Old Shatterhand szerettem volna lenni úgy huszonöt évvel ezelőtt, meg Petőfi Sándor, költő, hős, forradalmár, szabadságharcos és hazafi. És az ilyesmit szeretik a zemberek is: a kamu győzelmi jelentéseket népünk hős fiainak pimaszul nagyszerű tetteiről a függetlenségi vagy önrendelkezési vagy milyen harc frontjairól.
A szabadságharcosdihoz labancnak ott van az IMF és EU. Meg a nemzetközi spekulánstőke. És Pákozdunk is megvolt már.
Fut Bécs felé az IMF, a gyáva...
De a forradalmakat követő szabadságharcokkal eddig nagyon nem volt szerencsénk. Mindig volt egy nálunk erősebb. És ha megint
Világos jön, ki lesz az, aki leteszi a fegyvert? Ki lesz, aki kapitulál a nemzetközi tőke túlerőben seregerinek? Ki lesz majd
Görgey? Én most Varga Mihályra tippelnék...
És azt se feledjük, hogy a
Kiegyezés 18 hosszú évvel követte csak Világost. Egy félresikerült szabadságharccal nem lenne túl jó perspektíva ez most. A továbbra is halogatott reformok miatt meg pláne nem lenne az.
Nem lenne jobb ezt a centrumosdit meg az együttműködésesdit az IMF-re és az EU-ra is kiterjeszteni?
Nem lenne jobb a szabadságharcosdi helyett már most egy jó kiegyezés?