Consultare necesse est
2010.05.06. 21:11
Consultare necesse est - konzultálni márpedig szükséges. Elengedhetetlen. Bő két évtizeddel a rendszerváltás (-változtatás) után végre érdemben kellene beszélnünk a dolgainkról. Az igazán nagy dolgainkról. És most nem a nagydolgokra gondolok, abban momentán nyakig vagyunk, jórészt éppen azért, mert a nemzeti konzultáció már húsz éve várat magára. Állítom: túl minden elkúráson és reggel, éjjel meg este elkövetett hazugságon, annak az oka, hogy ma itt tart ez az ország, elsősorban az, hogy az érdemi nemzeti konzultáció immár húsz éve várat magára.
Mert az nem konzultáció, hogy ugye a bácsinak sem teccik szeretni adót fizetnie. És az sem konzultáció, hogy itt tessék aláírni, ha a néni is ellenezni teccik a háromszáz forintos vizitdíjat. És az sem konzultáció, hogy akkor kiáltsuk most együtt, hangosan, hogy monnyonlemind! Az mind csak népbutítás, politikai szemfényvesztés, demagóg lózung. Attól még nem lesz konzultáció valami, ha hárommillióan írják alá.
Consultare necesse est - konzultálni márpedig szükséges. De most már érdemben és tényleg. A kétharmad birtokában a Fidesz már végképp nem szorul rá a politikai lózungokra, a kampányszempontú szemfényvesztésekre. Akár végre érdemi és értelmes párbeszédet is kezdeményezhet. Arról például, hogy milyen legyen az ország, hogy ebben az országban mekkora legyen és hogy működjék az állam, és hogy ettől az államtól mit is várhatnak a polgárai. És persze arról is, hogy ebben az államban mi a polgárok kötelessége és felelőssége.
Lehetne arról beszélni például, hogy ha valóban és érdemben csökkentjük az adókat, akkor ennek fejében mely területek finanszírozásából szálljon ki vagy húzódjon hátrébb az állam.
Lehetne arról beszélni, hogy hogyan alakítsuk át a nyugdíjrendszert azért, hogy huszonöt vagy harminc év múlva is tudjunk nyugdíjakat fizetni.
Lehetne arról konzultálni, hogy bevezessük-e, és ha igen, mely területeken és milyen mértékben az önrészfizetést az egészségügyben. Éppen úgy, ahogy az mondjuk a casco- vagy lakásbiztosításoknál működik.
Lehetne arról beszélni, hogy a tömegképzés vagy az elitképzés irányába menjenek-e tovább az egyetemeink, és hogy a felsőoktatásban kinek és mit fizessen az állam.
Lehetne arról beszélni, hogy hogyan vegyük rá a Zembereket az öngondoskodásra, a carpe diem konzumerizmus helyett a felelősen a jövőbe tekintő megtakarításra és annak felismerésére, hogy mindent azért nem lehet az államtól várni.
Lehetne arról konzultálni, hogy melyek azok az ágazatok és iparágak, és melyek azok a magyar adottságok, amelyeket fejlesztve meghatározó súlyunk lehet Európában, de legalábbis a kontinens eme szegletében...
Megvitatni való téma van bőven. Igazi és komoly témák. Mondhatni: nemzeti sorskérdések. Olyanok, amelyekről most már tényleg és érdemben beszélgetni kell. A lassan húsz éve tartó, folyamatos politikai kampánynak véget lehet és véget kell vetni, és el lehet kezdeni végre komolyan, felnőtt módjára beszélni a Zemberekkel - erre például jó lehet a parlamenti kétharmad.
Enélkül biztosan nem kezdődik el a jövő.
Szerző: Michael Knight
· 2 trackback 4 komment
Címkék: kampány politika fidesz párbeszéd társadalom állam felelősség elkúrás demagógia öngondoskodás adócsökkentés kétharmad partnerség háromharmad nemzeti konzultáció
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Költség, térítés 2010.05.13. 10:08:28
Trackback: Veszélyben van az időskora! 2010.05.07. 20:21:11
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tzimisce · http://tzimisce.blog.hu 2010.05.16. 16:58:08
Nekem lenne is elképzelésem. Nyugdíj- és egészségügyben, illetve az öngondoskodással kapcsolatban.
The Ghost Wolf O1G · https://www.youtube.com/watch?v=Hy6Cf9nGNiw 2011.05.10. 09:00:24
Dig, Lazarus! 2011.05.13. 21:13:00
Konzultálni amúgy sem ebben az időszakban kell(ene). Ilyenkor - szerintem - inkább már okosan kell dönteni, helyesen kell cselekedni. A konzultáció tulajdonképpen a választásra való felkészülés kellene, hogy legyen, erre van négy év. Ezalatt lehet felépíteni a pártoknak egy rendszert, együttműködve a közemberekkel (választói bázisuk), szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel, bel- és külföldi befektetői körökkel. És ebből a folyamatos egyeztetés, alakítgatás, modellezés stb. után kialakulhat egy jó nemzeti stratégia, ami bővítheti a párt támogatottságát, és ha hitelesebb a többi párténál, választást is lehet nyerni vele. Utána már megvalósítani kell (dolgozni), és bár akadhatnak olykor felülvizsgálandó elemek, ahhoz már nem 'nemzeti konzultáció' kell, inkább szakmai, szervezeti egyeztetések.
Tehát a nemzeti konzultáció maga a négyévente esedékes választási időszak lenne. Így nézve a jövő valóban nem kezdődött még el ...